– Két murvás viadalt nyert meg, az aszfaltos budapesti viadalon azonban nem volt túl szerencsés.
– Nem tudom megmagyarázni, hogy miért,
vagy hogyan, de már a verseny el?tt éreztem, hogy nem fogok dobogóra állni. A
megérzésem valahogy mást súgott. Egyrészt versenykilométerekben is elmaradtunk
a tapasztaltabb pilóták mögött, másrészt a Corollánk is murván volt igazán
elemében.
– Mi történt pontosan a budapesti
viadalon?
– Hol kezdjem a balszerencsék
felsorolását? Rögtön az els? gyorsasági szakaszon defektet kaptunk, amivel
lehetetlenné is vált, hogy versenyben maradjunk az els? helyért. Ezután
elütöttünk egy kutyát, aminek a fogai benne maradtak a h?t?ben, úgyhogy
imádkoztam, nehogy lyukasak legyenek, mert akkor kifolyik a víz. Persze, most
már tudok nevetni az ügyön, de akkor nem voltam túlságosan vidám hangulatban.
Hát még amikor megtudtam, hogy fel kell adnom a küzdelmet! Brrr… Rágondolni sem
szeretek.
– Gondolom, hogy inkább a jöv?re
koncentrál.
– Igyekszem.
– Számított rá, hogy öt futam után
vezetni fogja a bajnokságot?
– Egyáltalán nem, hiszen nagyon
er?s a mez?ny, többszörös bajnokokkal kell megküzdenünk. Ráadásul az évünk
nagyon rosszul kezd?dött: az els? két verseny botrányosan rosszul sikerült.
Rengeteg kétségem volt az autóval és saját magammal kapcsolatban, de
szerencsére azóta minden rendez?dött. A
Budapest-rali nem volt éppen szerencsés, de ezen a csalódáson is túl kell tenni
magunkat és a jöv?be kell néznünk.
– Mi volt az idény legmaradandóbb
pillanata az ön számára?
– Kassán voltam el?ször boldog az
idén, amikor els? alkalommal megnyertünk egy gyorsasági szakaszt. A f?szerel?,
Mario odajött hozzám a szervizparkban, én mosolyogva mondtam neki, hogy jó a
kocsi, ? pedig megveregette a vállamat, és azt mondta: nem a kocsi, a pilóta
jó! Nagyon örültem, mert ? korábban világsztárok f?szerel?je volt. Talán
furcsa, hogy nem a gy?zelmeket említettem, de az igazi, a tényleg igazi még
várat magára.
Spitzmüller
bajnok lehet
