Természetvédelem Baranyában
(2005-08-28 17:31:55)
A
Dél-Dunántúl természeti értékeit felügyel?, kezel? Duna- Dráva Nemzeti
Park Igazgatóság (DDNPI) Baranya megyében két, markánsan különböz?
él?hely-típuson látja el feladatát. Hegy- és dombvidéki területek
találhatók a Mecseken és környezetében (Hegyhát, Dél-Zselic,
Baranyai-dombság, Villányi-hegység) és ártéri, síksági területek a
Dráva mentén és Bédán, a Duna árterében.
A Mecsek-hegység
A Mecseket alkotó k?zetek megjelenése és
változatossága alapján az országban szinte egyedülálló a hegység. Kevés
kivétellel a felszínen is megtalálható minden olyan k?zet, amely a
Mecseket felépít? magmás (fonolit, trachidolerit, andezit), üledékes
(mészk?, homokk?, aleurolit, konglomerátum) vagy metamorf (fillit,
szericites fillit) fejl?dés? képz?dmények valamely változata.
A hegység területén több mint száz védett növényfaj él, ebb?l a bánáti bazsarózsa, a szarvasbangó, a bíbor sallangvirág, a piacsenzai n?sz?f? és a méhbangó fokozottan védett.
A védett állatfajok száma kétszáz körüli, ebb?l 21 fokozottan védett. Ezek közül kiemelhet? a mecseki ?szitegzes, az atracélcincér, a fehér gólya, a fekete gólya, a gyöngybagoly, a haris, a gyurgyalag, a darázsölyv, a rétisas, a békászó sas, a barna kánya, a vidra és a különböz? denevérfajok.
Néhány szót a Mecsek országos jelent?ség? védett területeir?l:
A majd tízezer hektáros Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet a Mecsek legnagyobb országos jelent?ség? védett természeti területe, amely 1977-ben lett védetté nyilvánítva.
A források táplálta patakok a központból sugárirányban szertefutó
vadregényes völgyeket hoztak létre, megannyi vízeséssel, zuhogóval.
Értékeik közül kiemelend? a fokozottan védett Hidasi-, és az
Óbányai-völgyben megcsodálható Csurgó, Csepeg?-szikla és a
Ferde-vízesés, valamint a Réka-völgy hosszan meanderez?, kanyargó
lefutású medre. Geológiai érdekesség még a Magyarországon egyedül a
Kelet-Mecsekben a felszínen is megcsodálható, mélységi magmás k?zet, a fonolit, valamint a Vár-völgy több, szintén vulkanikus eredet? feltáródása.
Az erd?k f? tömegét három erd?társulás alkotja. Az azonálisan elhelyezked? mecseki bükkös, a madárcseresznyékkel tarkított mecseki gyertyános-tölgyes és a száraz, meleg mecseki cseres-tölgyes borítja legnagyobb területen a Mecsek keleti részét.
A fragmentálisan, elszigetelten el?forduló növénytársulások közül
még párat érdemes megemlíteni. A sziklás hegycsúcsok, gerincek északi,
sekély term?réteg?, sokszor k?görgeteges term?helyén kialakult illír
jelleg? társulás az ezüsthársas törmeléklejt?-erd?. E reliktum jelleg? növényegyüttes fels? szintjét az ezüsthárs és a magas k?ris, az alsót a virágos k?ris és a nagylevel? hárs alkotják. A fák a mozgó k?törmelékt?l meggörbültek, elágazók.
Sokszor a fenti társulásokkal érintkeznek a sz?k, meredek falú völgyek alján elhelyezked? mecseki szurdokerd?k. Sajátos hangulatot árasztanak a sziklafalakról aláhulló liánfélék és a különböz? páfrányok.
A már említett, nagyszámú, hegységet behálózó patakokat legtöbbször két társulás követi. A mézgás éger (igen ritkán hamvas éger) jellemezte sásos égerligetek mellett el?fordul a Dél-Dunántúli tölgy-k?ris-szil liget is.
A Kelet-Mecsek hatalmas erd?tömbjét É-ról és
D-r?l száraz gyepterületek övezik. A lösz borította domboldalakon
degradált lejt?sztyeppek sudárrozsnok gyep-szer? társulásokat alkotnak. Jellemz? e gyepekre a fajgazdagság és a védett fajok nagy száma.
A Mecsek keleti részének legnagyobb botanikai értéke a fokozottan védett bánáti bazsarózsa,
amely mára már szinte csak a Mecsekb?l ismert. Növénytani szenzációt
jelentett az 1999-ben Magyarországról el?ször Óbánya mell?l el?került,
ma már szintén fokozottan védett piacsenzai n?sz?f? két kis populációja is. Hazánkban ugyancsak kizárólag a Mecsekben fordul el? a kárpáti elterjedés? havasi tisztesf? és a közönséges acsalapukon él?sköd? martilapu szádorgó.
A Kelet-Mecsek háborítatlan erd?ségeiben fészkel a békászó sas, a réti sas, a barna kánya és a fekete gólya is, valamint a vízfolyásokban, patakokban az oxigéndús vizet kedvel? tegzesfajok nagy száma (67 db) él. Ezek közül egyik Európa legritkább faja, a fokozottan védett, endemikus mecseki ?szitegzes pedig csak itt találja meg él?helyét. Szintén a kristálytiszta patakokat kedvelik a Mecsekben is kevés helyen megfigyelhet? folyami rákok, valamint a halak közül a védett fürge csellék és kövi csíkok. A bükkösökben itt még nem ritka a havasi cincér és a leszakadt, nedves partfalakból került el? a védett keleti ajtóscsiga.
A zárt erd?területet övez? száraz gyepek egyikében pedig egy, a
Dél-Dunántúlról csak innen ismert fokozottan védett cincérfaj, az atracélcincér kapaszkodik a szintén védett gazdanövényébe, a kék atracélbe.
Fontos feladata a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságnak a
tájvédelmi körzetbe látogatók mind magasabb szint? idegenforgalmi,
oktatási kiszolgálása, valamint a saját vagyonkezelésében lév?
területek természetvédelmi kezelésének biztosítása. Ennek érdekében
igen változatos programcsomaggal m?ködteti a TK szívében a „Pataki-ház
Óbányai Erdei Iskolát”. Az itt folyó környezeti neveléshez kiválóan
kapcsolható a térség két tanösvénye. Az egyiket a Máré-vára alatt
húzódó Vár-völgyben járhatjuk végig. A DDNPI által 1996-ban kihelyezett
10 tábla a völgy igen összetett, változatos geológiai felépítését
szemlélteti földtani szelvények, ?smaradványok ábrázolásának
segítségével. Az egregyi strandtól a Pásztor-forrásig, az erdészeti
aszfaltúton kényelmesen bejárható tanösvény érdekes kikapcsolódást
kínál. A természetközeli erd?gazdálkodás
fontosságát, a természetes erd?dinamikai, erd?m?ködési folyamatokat
mutatja be rendkívül figyelemfelkelt? képek, ábrák, diagrammok
segítségével a másik létesítmény. Öt tábla segítségével tájékozódhatunk
a fentiekr?l a b?viz? patak kísérte Óbányai-völgyben, a „Pro Silva”
tanösvényen. A tanösvényeken kívül önálló tájékoztató táblák lettek
kihelyezve a TK 6 „bejárati kapujánál”, valamint a Réka-várnál és a
felszínre bukkanó fonolit bemutatására Köves-tet?nél.
Óbánya közelében az igazgatóság végzi gyepterületeinek
él?hely-rekonstrukcióját. Az állattartás felhagyása után, a természetes
szukcessziós folyamatok beindulásával (magaskórósodás, cserjésedés)
kialakult állapot visszaszorítása, és így a legeltetésre való újbóli
alkalmassá tétel a kit?zött cél.
A Közép-Mecsek legszebb völgyeit (Melegmány-völgy, Nagymély-völgy, Petnyák, Zsidó-völgy, Farkas-árok) magába foglaló, 709 ha-os Melegmány-völgy Természetvédelmi Terület els?sorban geológiai értékei miatt élvez védettséget 1957 óta.
Kiválóan tanulmányozhatók a karsztjelenségek: víznyel?k (ponorok),
töbrök (dolinák), üregrendszerek (barlangok, zsombolyok) keletkeztek a
triász kori mészk?ben. A nagy számú barlang közül a „Mánfai-K?lyuk”
fokozottan védett. Leglátványosabbak és a kirándulók számára igazán
megcsodálhatók azonban a felszíni karsztjelenségek: a patakok medrében
az oldott mész újra kicsapódásának hatására képz?dött gátak,
mésztufa-lépcs?k, amelyek közül a legnagyobb a mintegy 6-8 méteres
Melegmányi-vízesés.
A változatos terep hatására szintén változatos növénytakaróval
találkozhatunk. Az északi oldalakon és a h?vös, párás völgyekben
szubmontán mecseki bükkösök, mecseki gyertyános-tölgyesek, a tet?kön mecseki cseres-tölgyesek váltják egymást. A lepusztult hegygerinceken és meredek oldalakon ezüsthársas törmeléklejt?-erd?k, az igen sz?k völgyekben pedig mecseki szurdokerd?k alakultak ki. A b?viz? hegyi patakok mentén találkozhatunk a patakmenti magaskórós nev? növénytársulással, melynek f? alkotója a közönséges acsalapu. A hatalmas lapulevelek közti nyíltabb területeken néhol a védett téli zsurló sajátos állományai rejt?zködnek.
A terület botanikai értékét is jelzi a viszonylag kis területen
el?forduló 42 védett növényfaj. A Mecsekre általánosan jellemz?
fajok mellett kiemelhet? a kapcsos korpaf? mecseki viszonylatban nagy telepe, a már említetten csak a Mecsekben el?forduló havasi tisztesf? és a sajnos minden évben letépett virágú szibériai n?szirom apró állománya.
A barlangi kutatások több alacsonyabb rend? endemikus állatfajt
(csigák, ászkák) mutattak ki. Magyarországon eddig csak Zobákpusztánál
és a Melegmány-völgyben volt megfigyelhet? a védett sárgasávos hegyi szitaköt?. Szintén a patakokhoz köt?dik a hegyi billeget? és a zavarásra rendkívül érzékeny kis légykapó is. A felszínen él? endemikus állatfaja a területnek a fokozottan védett mecseki ?szitegzes.
A tiszta viz? források, patakok szennyezése és a feldúsúlt
vaddisznóállomány veszélyeztetik rendkívül töredékes, fragmentális
állományait. Az esetlegesen elpusztult metapopulációs egységekkel
szinte bizonyosan elt?nik a faj az adott területr?l, mivel a mecseki ?szitegzes röpképtelen rovarfaj. Fontos pillérfaja (keeystone-species) a Melegmány-völgynek a fekete harkály.
Az általa minden évben újonnan készített, majd elhagyott odúk számtalan
más állatfajnak biztosítanak szaporodó és búvóhelyet. Ha tehát nem
lenne az erd?ben földön fekv?, korhadt faanyag, a harkály nem találna
magának a korhadéklakókból táplálékot és elt?nne a területr?l.
Így a támasztó „pillérk?” kihúzásával a „boltív” összed?lne és szintén
elt?nnének az erd?b?l a cinegefajok, a légykapó fajok, a csuszkák, a fakuszok, az egyetlen odúlakó galambféle, a kék galamb, más harkályfajok, rengeteg denevérfaj, pelefélék, a mókusok, de még a nyuszt is.
Az idegenforgalmi tájékoztatásra itt is nagy hangsúlyt fektet az
igazgatóság. A terület er?s turisztikai terhelésének csökkentésére
tehermentesítési tervet dolgozott ki, amelyben f? fogadóhelyeket jelölt
meg (Trippammer-fa, Keresztkunyhó, K?lyuk, Melegmány-vízesés), ahol
min?ségi kiszolgálással (tájékoztató tábla, t?zrakó, padok, asztalok)
helyben tarthatók a kirándulók.
A 223 ha-os Jakab-hegy Természetvédelmi Terület védetté nyilvánításában is f?ként geológiai, valamint kultúrtörténeti szempontok játszottak f? szerepet.
A rendkívül érdekes, látványos földtani képz?dmények
(Babás-szerkövek, Zsongor-k?) mellett a korai vaskorból származó
–Európában a második legnagyobb- földvár és több száz halomsír,
valamint az 1225-ben épült pálos kolostor romjai vonzzák leginkább a
kirándulókat.
A felsorolt látványosságok mind teljesebb
megismerést szolgálja a hegyen kialakított tanösvény. A
Mecsek legrégebbi ilyen jelleg? létesítménye geológiai és
kultúrtörténeti értékeket is bemutat, megismertet a terület
földtörténetével, kialakult érdekes földtani formakincseivel, valamint
az ?sid?kt?l a hegyet lakhelyéül választó ember évezredes emlékeivel. A
fenti természeti értékek mellett a növény- és állatvilág is rejt
különlegességeket a területen. Bemutatásukra egy önálló tájékoztató
tábla is kihelyezésre került a kolostor-rom közelében.
A Mecsek legfiatalabb országos jelent?ség? védett területe, az 1996-ban létrejött Nagy-mez?, Arany-hegy Természetvédelmi Terület.
A Hosszúhetény és Pécsvárad között húzódó, korábbi helyi
jelent?ség? védett részeket is magába foglaló 101 hektáros terület
rendkívüli botanikai értékei miatt élvez védettséget.
A Zeng? déli lábánál elterül? száraz erd? és gyepfoltok igen
szabdaltan és mozaikosan maradtak fenn a m?velt területek: szántók,
sz?l?k és gyümölcsösök (pl. mandulások) között. A gazdálkodásra kevésbé
alkalmas dombok (Hideg-hegy, Illés-hegy, Nagy-mez?, Arany-hegy,
Nádasdi-tet?, Butyka-hegy, Pavojda) azonban meg?riztek olyan száraz
tölgyeseket, sztyeppréteket, száraz gyepeket, ahol az ott él?
növényfajok nem csak ritkaságukkal, hanem tömegükkel is leny?gözik az
oda látogatót.
A Nagy-mez?, Arany-hegy Természetvédelmi Területen több mint harminc védett növényfaj fordul el?. Él itt a fokozottan védett bánáti bazsarózsa, a bodzaszagú ujjaskosbor ritka, piros színváltozatú példányaival is találkozhatunk, de kora tavasszal megcsodálhatjuk a fekete kökörcsin bókoló, pelyhes virágait is.
Az erd?irtással kialakított legel?k bár másodlagos él?helyek,
azonban mára az értékes, védett növényfajok nagy részének nyújtanak
menedéket. Így a rajtuk meginduló természetes szukcessziós folyamatok
sokszor ezen növények fennmaradását veszélyeztetik. E folyamat
lassítása érdekében az igazgatóság él?hely-rekonstrukciós munkálatokba
kezdett a területen: a Nagy-mez? térségében történt cserjeirtás,
valamint a kevésbé bokros részeken szárzúzózás. Az
él?hely-rekonstrukció során a mozaikosság, az él?hely- és tájdiverzitás
meg?rzése érdekében ?shonos fafajok és cserjék alkotta apróbb
„szigetek” lettek meghagyva, valamint az erd?határokon az erd?szegélyek
is fennmaradtak. Az így legeltetésre alkalmassá vált gyepeken a
közeljöv?ben beinduló állattartás fogja a kialakított gyep jelleget
meg?rizni.
A védett természeti területen tájékoztató tábla nem található és
turistaút sem vezet át rajta. A természetvédelmi hatóság szándéka
szerint a tömegturizmust távol szeretnék tartani a területt?l, és csak
a speciális igényeket kielégít? szakmai- (botanikai), valamint az
ökoturizmust támogatják a Nagy-mez?, Arany-hegy Természetvédelmi
Területen.
A mindössze 1 ha-os Abaligeti-barlang felszíne Természetvédelmi Terület
legfontosabb feladata lenne a Mecsek eddig ismert legnagyobb,
fokozottan védett barlangjának bemosódó szennyez?désekt?l és egyéb
káros hatásoktól való védelme. Sajnálatos módón a barlang-bejárat el?tt
terület ezt a feladatot nem tudja ellátni, így a problémára megoldást
csak a kialakítandó, egységes Mecsek Tájvédelmi Körzet jelenthet.
A barlang állatvilágának legnevezetesebb képvisel?i a f?ágon végigfolyó patak vizében él?, csak itt el?forduló, endemikus vakbolharák, valamint a barlangban pihen? és telel? nagyszámú, védett és fokozottan védett denevér .
1996-tól a barlangot az igazgatóság üzemelteti. Az eltelt
id?szakban elkészült egy teljesen új kezel?épület, a barlangi
létesítmények teljes, komplex felújítása, valamint sikerült a
gyógybarlangi min?sítést megkapni. Az igazgatóság célja az
idegenforgalmi jelleg megtartása mellett a természeti értékek mind
teljesebb meg?rzése is. A barlang
bejáratától induló Denevér Tanösvény a cseppk?barlang
környékének változatos él?világát, természeti folyamatait, a különböz?
gazdálkodási módok természetre gyakorolt hatását mutatja be. A sajátos
rendszer?, a barlang pénztárában jelképes összegért megvásárolható
füzet segítségével, egy denevér-emblémát követve bejárható
tanösvényen több nehézségi fokozatú túra (kis- kb. 2 km, közepes-
kb. 4 km, nagy- kb. 6 km) közül választhatunk. A kijelölt útvonalon
egy-egy – fára festett számmal jelzett – állomáshoz érve a füzetb?l
elolvasható az adott helyszínen közölni kívánt mondanivaló, de az
állomások között jellemz? növény és állatvilágot is igyekszik a kis
kiadvány bemutatni. Tematikailag a barlanghoz és a tanösvényhez
kapcsolható, a 2004-ben felavatott Denevér Múzeum. Magyarország
egyetlen ilyen jelleg? bemutatóhelyén nem csak a különféle
denevér-fajokkal ismerkedhetünk meg, hanem jellegzetes
él?hely-típusaik mellett kutatásukról, a velük kapcsolatos
hiedelmekr?l, védelmükr?l is érdekes információkat kaphatunk.
Végül a Pécsett, a Tettyén található 3 ha-os Pintér-kert Természetvédelmi Terület zárja az országos jelent?ség? védett területek sorát a Mecseken.
A Duna-Dráva Nemzeti Part Igazgatóság központi épületét is magába
foglaló arborétum a téli id?szak kivételével látogatható, rendkívül
érdekes hangulatú, gy?jteményes kert, amely nem csak növényállománya
miatt jelent?s, hanem kiváló terepet biztosít az igazgatóság Oktatási
Központjának rendkívül sokrét? környezeti nevelési programjához. E
munkát egy szintén füzetes rendszer? tanösvény is segíti, amellyel
betekintést kaphatunk a Tettye természeti értékeibe, folyamataiba. Ezt
tanösvényt feladatsorok megoldásával egybekötve az Oktatási Központot
meglátogatók tudják használni.
A közeljöv?ben országos jelent?ség? védettséget fognak élvezni az
erd?rezervátum hálózatba tartozó ún. ?serd?k. Komló térségében
található az egyetlen mecseki, a 35. számú K?szegi-forrás Erd?rezervátum.
A K?szegi-forrás környékén elterül?, gyönyör?, sziklakibúvásokkal
tarkított állomány magterületét az erd?gazdaság kivonta a termelésb?l,
semmilyen erdészeti munkát nem végezve, a természetes folyamatok
tanulmányozhatók benne. A magterület véd?területeként m?köd?
pufferzónában pedig csak természetközeli erd?gazdálkodási módszerekkel
lehet gazdálkodni, alapvet? célként megfogalmazva az állandó
erd?borítást. A háborítatlanság biztosítása érdekében a közelmúltban a
zöld sáv jelzés? turistaút nyomvonala is meg lett változtatva, hogy az
új útvonal elkerülje a magterületet.
Az erd?rezervátum kezelési terve is elkészült,
amelyet az ?serd? hálózat vonatkozásában hosszú távú fenntartási
tervnek (HFT) hívnak. A K?szegi-forrás Erd?rezervátum a négy lehetséges
kategória (célorientált kutatás (CK), hosszú távú vizsgálatsorozat
(HTV), eseménykövetés (EK), meg?rzés) közül az eseménykövetésre lett
besorolva. Ez azt jelenti, hogy évente a teljes területen
eseményfigyelést, fotódokumentálást kell végrehajtani és 10-20 évente
legalább mintaterület szintjén faállomány-szerkezeti vizsgálatokat kell
elvégezni.
A véd?zónában jelenleg a hosszú távú fenntartási terv szerint
folyik az erd?gazdálkodás. A természetközeli módszerek alkalmazásának
alapfeltétele a nagyvadállomány s?r?ségének megfelel? szinten tartása,
ezért a vadgazdálkodó felé mind az erdészeti, mind a természetvédelmi
hatóságtól elvárás az állománycsökkentés, majd a szinten tartás
megvalósítása.
A terület védetté nyilvánítása kétféle úton valósulhat meg. A
gyorsabb az erd?rezervátumkénti védetté nyilvánítás, de a komplexebb
védelmet az egységes Mecseki Tájvédelmi Körzet részeként megvalósuló
védelem jelentene. Mindkét esetben a magterület fokozott védettségi
kategóriába lenne besorolva.
Az igazgatóság nem csak a védett területeken tekinti fontos
feladatának a kirándulók, turisták színvonalas kiszolgálását. A Mecsek
egyik új tanösvénye az orf?i Vízf?-forrás barlangja
környékén készült el. A négy táblából álló tanösvény a vízimalom
m?ködését, a barlangot, a barlangi ivóvíz-hasznosítás problémáit,
valamint a forrás és az égerláp él?világát ismerteti meg az arra
járókkal. Hasonlóan az óbányaihoz, szintén a természetközeli
erd?gazdálkodás jelent?ségét mutatja be a mecsek nyugati felén, a
Remete-rét közelében kialakított Kismély-völgyi „Pro Silva” Tanösvény.
A Pannon Power Rt.-vel közösen létrehozott tanösvény a Pécs melletti
Tüskés-réten, a rekultiváció során keletkezett mesterséges él?helyekkel
ismerteti meg az odalátogatókat. A tanösvény végigjárása után egy
dombtet?n felépített kilátóról csodálatos látványban lehet részünk mind
a bejárt tanösvényre, mind a Baranyai-dombságra, s?t még Pécs városa is
egy eddig ismeretlen, sajátos panorámával tárul elénk.
Az Igazgatóság több tájékoztató táblát helyezett ki a Mecseken az
orf?i Sárkány-kút közelében, a Tubesen, a Misinán, és az Éger-völgyben
is.
A Villányi-hegység
Legdélibb, szubmediterrán hatású
szigethegységünk legrégebben oltalom alatt álló területe a Szársomlyó.
Magyarország els?ként védetté nyilvánított növénye, a magyar kikerics
a hegy meredek, déli kitettség? lejt?in, sziklagyepjeiben találja meg
életfeltételeit. A hazánkban csak itt el?forduló növény védelme
érdekében a Szársomlyó Természetvédelmi Terület nagy része fokozottan
védett. Elkél az oltalom azonban a szintén fokozottan védett magyar méreggyiloknak, rozsdás gy?sz?virágnak és a haragos siklónak is. Botanikailag hasonlóan értékes a szomszédos Fekete-hegy Természetvédelmi Terület is. Él itt méhbangó, bíbor sallangvirág és gérbics is.
Az igazgatóság a Villányi-hegységben is több tanösvényt alakított ki. Az egyik a Villányi Templom-hegy Természetvédelmi Terület
felhagyott bányaudvarában, a k?zettani értékek és az országosan
egyedülálló, ammonitesz- és gerincesmaradványok bemutatása érdekében
jött létre. Az elénk táruló k?zetek több mint 80 millió év eseményeinek
emlékét ?rzik. Az 1910 óta tartó ásatások eredményeként a kutatók 27 új
állatfajt itt fedeztek fel. A több mint 70 ?sgerinces faj nagyobb része
kiseml?s, de megtalálhatók közöttük az Észak-Amerikából el?ször
bevándorolt valódi lovak és farkasok is.
A meredek sziklafalak között végigjárva a tanösvényt, részletes
információkat kaphatunk a fentiekr?l, ha szemfülesek vagyunk egy-két
sziklába ágyazódott, csodálatos ammoniteszt is megfigyelhetünk,
valamint a tanösvény végén villányi-hegységi és mecseki panorámában is
gyönyörködhetünk.
A másik, a Szársomlyó tövében végigfutó tanösvény végigjárása
során megismerkedhetünk a hegy jellegzetes növénytársulásaival, növény-
és állatfajaival, a hegyet felépít? k?zetekkel, kultúrtörténeti
értékekkel, valamint a legismertebb népmondákkal.
Ebben a térségben is kiemelt feladata az igazgatóságnak a saját
vagyonkezelés? területeinek kezelése, az esetlegesen megjelen?
természetvédelmi problémák megoldása. Ilyen jelleg? feladat az igen
értékes él?helyeket elfoglaló, a természetes vegetációt kiszorító
bálványfa, akác és orgona irtása. E rendkívül szívós, agresszív fajok
ellen igen sokrét? (vegyszeres, mechanikai) védekezéssel történtek
próbálkozások, de ezen munka még sok évig fog feladatot jelenteni.
Rendszeres jelenlétet igényel –kiemelten a Szársomlyón- a
fokozottan védett területeken engedély nélkül tartózkodók (kirándulók,
paplanerny?sök) ellen?rzése. A nagyszámú, túravezetést igényl?
kirándulónak a közelmúltban lett egy új, kellemesebb, árnyékban történ?
haladást biztosító túraútvonal kialakítva a hegy gerincének északi
oldalán. Az igazgatóság új kezdeményezése, hogy heti egy alkalommal,
szakképzett kísér?k segítségével lehet?séget biztosít a Nagyharsányi
kristálybarlang megtekintésére. A csodálatos képz?dményeket is véd?
járófelületen, kiépített villanyvilágítás nélkül bejárni a barlangot
igazi kalandtúrát jelent.
A Duna-Dráva Nemzeti Park Baranyában (Ormánság, Béda)
A Nemzeti Park 1996 tavaszán jött létre, a ma
már egyre zsugorodó, háborítatlan Duna és Dráva menti ártéri erd?k,
holtágak, morotva tavak és a körülöttük fellelhet? vizes él?helyek
megóvása érdekében. A park teljes területe közel 50.000 ha, amely a
Duna árterének a Sió torkolat és az országhatár közötti szakaszát,
illetve a Dráva menti ártéri területeket foglalja magába.
A két folyami szakasz egymástól eltér? képet
mutat. A Duna alsószakasz-jelleg?, lassú folyású, a f?ágtól
mesterségesen leválasztott holtágrendszerrel rendelkez? folyó, míg a
Dráva viszonylag gyors folyású, medrét intenzíven változtató, az
érintett szakaszon alig szabályozott él?víz. Ez a különbség adja meg a
Nemzeti Park területeinek sokszín?ségét.
A Duna menti részeken leginkább erd?k és
vízfelületek találhatók. A tölgy-k?ris-szil keményfa ligeterd?kben él a
védett kétlevel? sarkvirág és a fehér madársisak. A ligeterd?k madárvilágának jeles képvisel?je a fokozottan védett barna kánya, valamint európai jelent?ség? a fekete gólya és rétisas
állományok el?fordulása. Az eml?sök között jelent?s értéket képvisel a
híres, világbajnok trófeákat is adó gímszarvas állomány, valamint a
védett és fokozottan védett denevérfajok jelenléte. Ezeken a
területeken még fellelhet?k a régi ártéri gazdálkodás nyomai. A meglév?
fokok emlékeztetnek az áradások káros következményeit csökkent? és a
szükséges halállományt biztosító fokgazdálkodásra. Újraéledni látszik a
rideg szürkemarha tartás is, a Nemzeti Park Igazgatóság szürkemarha
gulyája Kölked mellett tekinthet? meg. A vizek fokozottan védett eml?se
a vidra, Béda-Karapancsa térségében kiemelked? jelent?ség?. A holtágakban lebeg? hínárok közül a védett rucaöröm, míg a gyökerez? hínárok közül a védett fehér tündérrózsa és sulyom érdemel említést.
A fenti természeti értékek meg?rzése természetvédelmi kezelés
útján valósul meg. Ennek keretén belül végzi az igazgatóság a
fokrendszer újraélesztését, ?shonos, veszélyeztetett fajok
szaporítását, fenntartását, tájidegen fajok visszaszorítását, védett
természeti értékek feltárását és monitorozását. A fokozottan védett
ártéri gyepeket legel? szürke marhával óvjuk a beerd?sülést?l. Az ?si
tájhasználat néprajzi emlékeinek felkutatása, bemutatása is feladatunk.
A Dráva hazai nagy folyóink közül ma is a legtisztább. Vizében a
hazai halfajok 2/3-a megtalálható, és valószín?leg a Földön egyedül itt
él a szintén fokozottan védett drávai tegzes. A Dráva
menti területeken igen változatos él?helyekkel találkozhatunk:
kavicszátonyok, magaspartok, holtágak, nádasok, ártéri ligeterd?k,
mocsárrétek, amelyek számtalan ritka fajnak adnak otthont. A
holtágakban és láptavakban itt is megtaláljuk a védett rucaörömöt és sulymot. A madárvilág ritkaságai közé tartozik a fokozottan védett fekete gólya, rétisas, darázsölyv és a védett fekete harkály, holló, ökörszem és örvös légykapó.
A vízimadarak védelmének biztosítása érdekében a Riha-tó,
Béda-Karapancsa és néhány Dráva menti vizes él?hely a Ramsari-egyezmény
hatálya alá tartozik. A már említett „?serd?k” közül az Ormánságban a Bükk-háti és a Kormorános-erd? Erd?rezervátum található.
A nemzeti parkon kívül található Szentegáti-erd? Természetvédelmi Terület az Ormánság talán utolsó síkvidéki bükkösét igyekszik megvédeni.
A nemzeti parkba látogatók magas szint?
kiszolgálását segítik az ebben a térségben is kialakított tanösvények.
A Duna mentén a Nagypartosi és az Újmohácsi Tanösvény ismerteti az
ártér él?világát, az itt él? emberek régi kultúráját, szokásait, az ?si
halászeszközöket, módszereket. A Drávánál Kesely?sfapuszta térségében a
Boros-Dráva Tanösvény és a Kormorán Tanösvény mutatja be a folyó
növény- és állatvilágát, különös tekintettel a nagyszámban el?forduló
halfajokra. A közelben, Mattynál lehet a Madáremlékparkot megtekinteni,
amely a Magyarországról már kipusztult madárfajoknak állít
emléket. Fontos feladata az igazgatóságnak, hogy a rendkívül kedvelt
drávai vízitúra útvonal mentén kialakított táborhelyeken kulturált
környezetet biztosítson a folyót felkeres? evez?söknek. A kihelyezett
tájékoztató táblák a területek mind nagyobb háborítatlanságának
meg?rzése érdekében betartandó szabályok mellett a természeti értékeket
is bemutatják, ismertetik.
Szintén az igazgatóság kezeli a Sátorhely közelében található Mohácsi Történelmi Emlékhelyet is.
A közelmúltban megújított kopjafák és a felújított fogadóépület
tartalmas, színvonalas kikapcsolódást ígér az odalátogatóknak.
Aki szeretne a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság többi
területével, bemutatóhelyeivel, programlehet?ségeivel részletesebben
megismerkedni, az keresse fel a
www.ddnp.hu honlapot!